2010. december 19., vasárnap

Közelgő ünnepek

Nagyon közel van a karácsony és én még nem tartok sehol.
Bár tegnap a suliba reményeim szerint 3 vizsgával előrébb vagyok, de itthon és az ajándékok terén......
Szeretnék idén még pár ajit készíteni rokonoknak, barátoknak.

Megmutatom min dolgozom most, egy terítő. Bár a nehézkes részén már túl vagyok, még mindig van vele meló.
 Ja és a kis varrósarkomat, mert végre kialakult a végleges helye, bár a formája még nem mert lesznek még "fejlesztések"...


Ezt a tűpárnát egy lánynál láttam a patchwork tanfolyamon és annyira megtetszett, hogy addig bújtam a netet, míg megtaláltam az elkészítését egy szuper tutorialban.
Méghozzá itt. Bár én géppel varrtam és nem kézzel. Azt valahogy nem szeretek. :)


2010. december 9., csütörtök

Újra itt


Hű, de régen írtam. Pedig mindig történik velem valami.
Nagy szerelmem lett. A patchwork. Anya megfertőzött.
Januárban megyek tanfolyamra is, egy középhaladóra, amit az egyik volt szakmunkás tanárnőm tart.
Anya már annyi mindent csinált. Van itt két kép, furulyatok amit nekem csinált.
Annyira szuper lett.

Mutatok pár alkotást amit sikerült lefotóznom egy kölcsön géppel.




Anya munkája: ez a szép furulyatok, nekem.

2010. október 24., vasárnap

Első patchwork munkám

Végre egy egész napot töltöttem anyáéknál.
Szuper volt. Annyira feltöltenek ezek a napok....
Apa főzöcskézett, mi anyával pedig alkottunk.
Mivel ő most patchwork tanfolyamra jár az egyik  volt középiskolai tanárnőmhöz így főleg varrás volt a terítéken.
Legelőször egy sima szívecskét varrtam amit aztán kitömtünk és egy kis szegfűszeggel bolondítottuk meg, hogy még illatozzon is.



Anya tanácsaira és instrukcióira hallgatva megvarrtam életem első patchwork párnáját.


Aztán a másodikat is.


Imádtam.
Most már csak a varrógép hiánya választ el attól, hogy még csináljak mindenféle szépséget.
Anya pedig ezt a szépséges tököt csinálta és még a közös munkák volt ez a rongyi is.



2010. szeptember 27., hétfő

Ajándékom

Kaptam egy kedves ajándékot az én drága anyukámtól.
Egy kis törölközőt, amit az oviba készített nekem. Belehímezte a jelem és a nevem is, teljesen egyedi és édes.
Nagyon örültem neki.

NAGYON KÖSZÖNÖM NEKED!!!!!!




2010. szeptember 17., péntek

Életjel és egy kedves történet....

Hát már jó régen jelentkeztem, de azóta is rengeteg dolog történt velem.
Végre újra van ovi, ami olykor nagyon nehéz, de nap nap után rengeteg élménnyel tesz gazdagabbá.
Az új kicsik már szépen beszoktak, most már könnyebbek a napok is.

Itt ez a kedves történet
Csak egy Anya...
Egy nőtől - miközben jogosítványát újította meg egy önkormányzati hivatalban - egy adatfelvevő hölgy megkérdezte, hogy mi a jelenlegi foglalkozása. A megkérdezett egy ideig tétovázott. Bizonytalan volt, hová is sorolja magát.
"Arra gondolok," magyarázta az adategyeztető, „hogy van-e munkája, vagy csak...?"
"Természetesen van munkám!" csattant fel a nő. "Anya vagyok."
"Nincs 'anya' kategóriánk foglalkozásként. A 'háztartásbeli' fedi le ezt." mondta az adatfelvevő segítőkészen.
Már el is felejtettem ezt a történetet, mígnem egyik nap ugyanilyen helyzetben találtam magam a városházán. A hivatalnok nyilvánvalóan egy karrierista nő volt. Magabiztosan, hatékonyan dolgozott, olyan jól csengő címet viselt, mint például "Hivatali kikérdező" vagy "Városi adatfelvevő".
"Mi a foglalkozása?" kérdezte. Mi késztetett arra, hogy ezt mondjam? Nem tudom. A szavak egyszerűen kibuggyantak belőlem. "Gyermekfejlődési és emberi kapcsolatok területén dolgozom társkutatóként."
A hivatalnok abbahagyta pillanatnyi munkáját, golyóstolla megállt a levegőben. Felnézett, mint, aki rosszul hallott. Megismételtem a titulust lassan, kihangsúlyozva a leglényegesebb szavakat. Aztán csodálkozva láttam, hogy ezt mind leírta nagy fekete betűkkel a hivatalos kérdőívre.
"Megkérdezhetem," mondta a nő érdeklődve, "egész pontosan mit csinál ezen a területen?" Hűvösen, az izgalom legkisebb jele nélkül a hangomban, szinte kívülről hallottam, amint így válaszolok:
"Folyamatos kutatási programban veszek részt (melyik anya nem)laboratóriumban és terepen is. (normálisan azt mondtam volna kint és bent).
Dolgozom a Felettesemnek (elsőként az Úrnak, aztán egész családomnak),és van már négy kreditem is. (mindegyik lány).
Természetesen a munkámhoz tartozó tevékenység igényli a legtöbb figyelmet az ember-szakmákban (melyik anya tagadja?)és gyakran dolgozom 14 órát 1 nap (inkább 24-et).
Ebben a munkában jóval több a kihívás, mint más, „átlagos" foglalkozásoknál. A jutalom inkább a megelégedettség, mint pusztán a pénz".
Érzékelhetően folyamatosan nőtt az elismerés a hivatalnok hangjában, amint kitöltötte a nyomtatványt. Felállt és személyesen kísért az ajtóig.
Miközben hazafelé vezettem, fényes új karrierem lebegett a szemem előtt. Otthon 13, 7 és 3 éves labor-asszisztenseim üdvözöltek. Az emeletről hallottam új (6 hónapos) kísérleti modellünket gyermekfejlesztési programunkból, amint új hangmintáit próbálgatja.
Úgy éreztem, ütést mértem a bürokráciára. Hivatalos feljegyzés készült rólam egy, az emberek számára elfogadhatóbb foglalkozásról. „Egy újabb anya", vagy „Anyaság" már nem hangzik elég jól. Micsoda pompás pálya! Különösen, ha van egy titulus is az ajtón.
Netán ez teszi a nagymamákat „haladó" kutatási munkatárssá a gyermekfejlesztési és emberi kapcsolatok területén, a dédnagymamákat pedig a haladó kutatási munkatársak ellenőreivé? Szerintem igen! Még azt is gondolom, hogy a nagynénik kutatási munkatárs asszisztenssé léphetnének elő!
Kérlek, tudasd ezt a jó hírt a többi anyával, nagymamával, nagynénivel vagy más barátoddal, akiket csak ismersz.

2010. július 10., szombat

Zumba fitness

Nagy örömöre és a kiváncsiságom kielégítésére végre nálunk is lett a kerületben heti egy alaklommal Zumba óra.
Hát elmentem és kipróbáltam, tényleg annyira szuper mit amiket hallani róla????

IGEN!!!!!!!!!!!!!!

Aki szereti a latin zenéket és a táncokat az imádni fogja ezt az órát.
Én imádom. Miután pasi (pár) hiányában abbahagytam a salsát, visszaadja azoknak az óráknak a hangulatát.
Az órán többféle latin tánc lépései köszöntek vissza: salsa, merenge meg minden egyéb, szuper zenékkel kombinálva és egy kedves, mosolygós oktatóval.
Hát azt elmondhatom hogy nem vagyok egy izzadós típus de ez az óra nagyon durván azzá tett.
Csak úgy gurultak rajtam a cseppek..... :D De állatira élveztem. Minden héten ott a helyem.

ZUMBA... :D

2010. július 9., péntek

Első tányér

Befejezetem első komoly gravírozásomat. Egy gyönyörű tányért.
Asszem ahhoz képest, hogy eddig csak kétszer gyakoroltam egy üveglapon, elég jó lett.

Egy ovisom anyukájának adom, mert segített nekem felkészülni a furulya vizsgámra, ami így, az ő segedelmével négyes lett.
Remélem tetszik majd neki és használni is fogja.




2010. július 5., hétfő

Szabadidő hasznos eltöltése

Mi még a szuper abban, hogy végre van szusszanásnyi szünetem a suliban??
Hát az hogy olvasni is van időm. Ma befejeztem egy újabb Coelho könyvet.

Imádtam.
Elhatároztam, hogy scrap oldalakat fogok csinálni Coelho, számomra fontos, sokat mondó idézeteiből.
Majd hozom őket.

 "Akik hisznek a mágia és a boszorkányság létezésében, akik nem akadnak fent azon, hogy egyesek számára két istenség létezik (egy férfi és egy nő), akik hisznek az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, lélek) erejében, akik elfogadják, hogy az utunkat magunknak kell megtalálnunk, hogy óriási bátorság kell ahhoz, hogy rálépjünk erre az útra… nos, ők egészen biztosan élvezni fogják a téren és időn át vezető spirituális utazást.
Bár ha jobban belegondolok, ahhoz, hogy élvezni tudják az egészet, nem kell feltétlenül hinniük benne, elég, ha érdeklődnek iránta, vagy egyszerűen csak nyitottan közelítenek hozzá."



2010. június 30., szerda

Megen varrtam!

Hétvégén már nem jutott idő arra, hogy magamnak is varrjak egy tatyót. Így az még váratott magára.
De tegnap korábban mentem az oviba és hamarabb is eljöttem, ezért aztán gyorsan nekiestem és megvarrtam amit kigondoltam.

Ő lett belőle.

2010. június 28., hétfő

Szuper hétvége varrással kombinálva

Az elmúlt hétvégém másképp telt mint ahogy általában szoktak, de egyszerűen szuper volt.
Dávid elment dolgozni Parádra és én egyedül maradtam itthon Angikével (kutyus).
Gondoltam egyet és meghívtam anyucimat egy ittalvós hétvégére.
Nagyon boldogan jött, aminek nagyon örültem, mert imádok vele lenni.
Így miután végeztem Vácon az utolsó!!! vizsgámmal, repesztettem is érte.

Hát egy varrodához hasonlatos lett a kis lakásunk, mert nekifogtunk és varrni kezdtünk.
Új függönyöket csináltunk anyáékhoz a konyhába, előszobába.
De nem csak egy egyszerű szegettet, hanem egy bonyibb, darabokból, több színből álló, hegyesen végződő szépséget. Bár sokszor már idegronyó voltam, mert nem úgy sikerült ahogy kellett volna, de aztán a végeredmény asszem elég jó lett. Anya sokszor mentett meg és vette át a készítését. 
Feltéve még nem láttam, de biztos szép lett.

Sajnos a hangulatomat mindkét nap befolyásolta az átkozott fejfájásom, de próbáltam úrrá lenni rajta, hogy ne rontsa el a közös hétvégénket.

Viszont varrtam egy tatyót Miss Scotty táskái alapján. Ami annyira édes lett. Tiszta tulipán. Kis mesetatyó.



2010. június 23., szerda

Ének

Tegnap voltak az ének vizsgáim.
2 félév anyagából készültem rá. És hát lehet hogy túl magbiztos voltam, mert az egyikből megvágtak.
Legnagyobb bánatomra. Viszont a másik, négyes lett.
Hol itt az igazság????


Scrapbook oldalak 1.

Néhány Tomikás scrapbook oldalam.
Az elején amkor ismerkedtem a technikával, még főleg sablonokat használtam, de már nincs szükség rájuk, mert megtanultam a photoshop titkait. Vagyis egy részét. :)
De még bőven van mit tanulni.









Hasonló bejegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...